Gyakori kérdések

Hány alkalomra van szükség?

Ez mindig az adott élethelyzettől és a rendezendő kérdésektől függ. Van, amikor néhány alkalom elegendő, más helyzet több találkozást igényel. Az első beszélgetések után már pontosabban látjuk, milyen folyamat lehet megfelelő.
 

Mennyi ideig tart egy alkalom?

A mediációs ülések időtartamát az adott folyamat kereteihez igazítjuk. A cél, hogy legyen elegendő idő a fontos kérdésekre és a beszélgetés végig fókuszált maradjon.

A mediációs, közvetítői eljárás önkéntes és szabad akaratból indul a felek részéről. Ezt az első közös alkalmon írásban rögzítjük. Ettől az időponttól 4 hónap áll rendelkezésre egy költséghatékony, peren kívüli és megoldás fókuszú megállapodás vagy megoldás felé.
 

Mi történik az első alkalommal?

Átbeszéljük a helyzetet, tisztázzuk a mediáció kereteit és azt, miben szeretne vagy szeretnének előrelépni. Az első beszélgetés célja, hogy lássuk, milyen folyamat lehet megfelelő az adott élethelyzetben.
 

Mi van, ha a másik fél nem szeretne részt venni?

Ettől még Ön elindulhat egyéni folyamatban. Ilyenkor azon dolgozunk, hogy tisztábban lássa a saját helyzetét, szükségleteit és mozgásterét. Ez nem helyettesíti a felek közötti mediációt, de segíthet felkészülni a következő döntésre vagy beszélgetésre.
 

Kell személyesen találkozni?

Nem. Online és személyesen is találkozhatunk. Az eltérő ország, kontinens vagy időzóna önmagában nem akadály. A megfelelő formát és időpontot az első egyeztetés során beszéljük meg.
 

Miben más a mediáció, mint egy jogi eljárás?

A mediációban nem a mediátor dönti el, kinek van igaza, és nem ő hozza meg a döntést a résztvevők helyett. A felek a saját élethelyzetükre keresnek közösen vállalható megoldást. Válás, szülői felügyelet, kapcsolattartás, tartásdíj, vagyonjogi vagy öröklési vita, valamint üzleti és gazdasági konfliktus esetén a jogi keretek is fontosak. Jogászként ezekre is figyelemmel dolgozom, a mediátori szerep határain belül.
 

Bizalmas, ami elhangzik?

Igen. A titoktartás a mediáció egyik alapelve. Mediátorként a munkám során megismert tényeket és adatokat a jogszabályi keretek között bizalmasan kezelem. A pontos szabályokról, az esetleges kivételekről és a résztvevők titoktartási megállapodásáról a folyamat megkezdése előtt tájékoztatást adok.
 

Kell készülni az alkalomra?

Nem. Ha vannak olyan dokumentumok vagy információk, amelyekre az adott ügyben szükség lehet, azt előre jelzem. Egyébként abból indulunk ki, ami most a legfontosabb Önnek.
 

Mi van, ha nagyon feszült a helyzet?

Sokszor éppen azért érkeznek mediációra a felek, mert már egymáshoz sem szólnak. A mediáció strukturált keretet ad a beszélgetéshez. Az első egyeztetés során azt is megvizsgáljuk, hogy az adott helyzet alkalmas-e közös mediációra.
 

Van olyan helyzet, amikor nem megfelelő a mediáció?

Igen. Nem minden konfliktus és nem minden élethelyzet alkalmas mediációra. Az első egyeztetés és az előkészítés egyik feladata éppen annak szakmai megítélése is, hogy a mediáció megfelelő és biztonságos keret-e az adott helyzetben. Ha nem, ezt egyértelműen jelzem.
 

Kötelező megegyezni a végén?

Nem. A megállapodás a résztvevők saját döntése, arra senki nem kötelezhető. A cél az, hogy legyen lehetőségük a kérdéseket tisztázni és ha lehetséges, közösen vállalható megállapodást kialakítani.
 

Mikor érdemes mediátorhoz fordulni?

Nem csak akkor, amikor a konfliktus már teljesen elmérgesedett. Ha több lehetőség maradt nyitva és a résztvevők képesek a közös munkára, az a rendezést is megkönnyítheti és a folyamatot is rövidítheti.
 

Mikor érdemes válási, jogász mediátorhoz fordulni?

A válásról szóló döntés előtt, a folyamat közben és a válás után is. Már a döntés előtt lehet tájékozódni az emberi, gyakorlati és jogi kérdésekről. Jogászként ebben is tudok segíteni. Folyamatban lévő per vagy a válás után kialakuló szülői konfliktus esetén az adott ügy ismeretében beszéljük át a mediáció lehetőségét.
 

Lehet már a válás előtt mediációra jönni?

Igen. Nem szükséges megvárni, amíg minden kérdésből vita lesz. A mediáció segíthet abban, hogy még a jogi folyamat előtt tisztábban lássák, mely kérdésekben kell közös megoldást kialakítani.
 

Mi történik a mediációban létrejött megállapodással?

A mediáció során létrejött megállapodásban rögzítjük a résztvevők által közösen elfogadott megoldásokat. Hogy ezt követően szükség van-e további jogi lépésekre, az az ügy jellegétől és a megállapodás tartalmától függ. Válási, családjogi, öröklési, vagyonjogi vagy üzleti ügyekben előfordulhat, hogy a megállapodást ügyvéd, közjegyző vagy bíróság bevonásával kell jogilag rendezni. Jogászként és mediátorként arra is figyelek, hogy a megállapodás tartalma a vonatkozó jogi kereteket is figyelembe vegye.

Miben jelent előnyt, hogy jogász is?

A mediációban nem jogi képviseletet nyújtok és egyik fél oldalán sem állok. Jogászi hátterem abban segít, hogy a rendezendő kérdéseket a releváns jogi keretek ismeretében lássam, miközben mediátorként a felek saját megoldásának kialakítását támogatom.
 

Mi az a szülői terv?

Egy személyre szabott terv arról, hogyan szeretnének a szülők különélés vagy válás után a gyermeküket érintő mindennapi és fontosabb kérdésekben szülőtársakként együttműködni. Mozaikcsaládok esetében is alkalmazható. Nem csak a kapcsolattartásról szól: a család egyedi életéhez igazodva számos későbbi helyzetet előre át lehet gondolni.
 

Miben lehet egyeztetni gyermekes válás esetén?

Többek között a gyermek mindennapi életéről, a szülők közötti kommunikációról, ünnepekről, nyaralásról, iskolai és egészségügyi kérdésekről, költségekről és más, a család életében fontos helyzetekről. A konkrét témákat mindig az adott család szükségletei határozzák meg.
 

Mennyibe kerül a mediáció?

Munkám díja minden esetben az ügy természetétől, összetettségétől, a résztvevő felek számától függően alakul. A pontos összegről és a várható költségekről a kapcsolatfelvétel után adok tájékoztatást.

Mikor érdemes válási mediátorhoz fordulni?

Nem csak akkor, amikor már eldöntötték, hogy elválnak. Akkor is érdemes mediátorhoz fordulni, ha a különválás gondolata már felmerült, de még sok a bizonytalanság vagy ha a döntés megszületett, de nem tudnak megegyezni a következő lépésekben. Minél korábban sikerül beszélni a gyermekeket, a vagyont, a pénzügyeket és a különválás utáni működést érintő kérdésekről, annál több lehetőség maradhat a közös megoldás kialakítására.

​

Mi a különbség a mediátor és az ügyvéd között?

Az ügyvéd az ügyfele jogi érdekeit képviseli és jogi tanácsot ad. A mediátor ezzel szemben semleges: nem képviseli egyik felet sem, nem dönti el, kinek van igaza és nem hoz döntést helyettük. Jogász mediátorként ismerem a jogi kereteket ami fontos, de a mediációban az a feladatom, hogy segítsek megtalálni azt a megoldást, amelyet a résztvevők maguk alakítanak ki.

Miben segít a mediátor egy gyermekes válásnál?

A párkapcsolat véget érhet, a szülői kapcsolat azonban megmarad. A mediációban ezért nemcsak a válásról beszélünk, hanem arról is, hogyan működhet tovább a család két külön háztartásban: hol és hogyan él a gyermek, hogyan alakul a kapcsolattartás, az ünnepek, a szünetek, a döntések, a költségek és a szülők közötti kommunikáció. A cél egy olyan szülői együttműködés kialakítása, amely a gyermek számára is kiszámítható és a mindennapokban is működőképes. A bírósági tájékoztatás is kiemeli a mediáció jelentőségét olyan helyzetekben, ahol a feleket a jogvita után is közös gyermek köti össze.

Hogyan működik az online mediáció?

Az online mediáció tartalmában ugyanúgy strukturált beszélgetés, mint a személyes találkozás, csak egy biztonságos online térben történik. Különösen praktikus lehet, ha a résztvevők más városban vagy országban élnek, nehezen tudják összehangolni a személyes találkozást vagy valamelyikük számára egyszerűbb az online részvétel. Fontos, hogy minden résztvevő nyugodt, zavartalan környezetből kapcsolódjon be, ahol a beszélgetés bizalmas jellege biztosítható.

Milyen konfliktusok jellemzőek a mozaikcsaládokban?

A mozaikcsaládban sok kapcsolat és sokféle szükséglet találkozik egyszerre. Konfliktust okozhatnak a szerepek és határok, a gyermeknevelés, a volt társakkal való együttműködés, a pénzügyek, az ünnepek vagy akár az is, hogy ki mit tekint „családnak”. A mediációban nem azt keressük, hogyan kellene működnie egy mozaikcsaládnak, hanem azt, hogyan tud működni az Önöké.

Hogyan rendezhető hagyatéki vita bíróság nélkül?

Öröklésnél a vita ritkán csak a hagyatékról szól: sokszor régi sérelmek, igazságtalanságérzet és családi konfliktusok is megjelennek. Mediációban az érintettek még a pereskedés előtt megpróbálhatják tisztázni az eltérő igényeket és kialakítani a saját megállapodásukat. A hagyatéki eljárás maga közjegyző előtt zajlik; a közjegyző a hagyaték átadásához szükséges tényállást és az öröklés rendjét állapítja meg, miközben bizonyos kérdésekben az érdekeltek megállapodásának is lehet szerepe. 

Segíthet-e a mediáció házassági vagyonjogi vitában?

Igen. A vagyoni konfliktusokban sokszor nemcsak az a kérdés, hogy jogilag mi kit illet, hanem az is, hogy a felek milyen megoldást tudnak mindketten elfogadni. Jogász mediátorként a jogi kereteket is szem előtt tartom, miközben abban segítek, hogy a résztvevők tisztázzák a vitás kérdéseket és kialakítsák a saját megállapodásukat.

Kötelező-e betartani a mediációs megállapodást?

Itt különösen fontos különválasztani a megállapodást és annak végrehajthatóságát. A mediációban létrejött megállapodást a felek önként, közösen alakítják ki és azzal vállalásokat tesznek egymás felé. Attól azonban, hogy egy megállapodás mediációban született, még nem válik automatikusan közvetlenül végrehajtható okirattá. Ha az adott ügyben erre szükség van, a megállapodás megfelelő jogi formába foglalásáról, például ügyvédi, bírósági vagy közjegyzői eljárás keretében külön kell gondoskodni. Jogász mediátorként azt is tisztázom Önökkel, milyen további jogi lépésre lehet szükség ahhoz, hogy a megállapodás a kívánt joghatást elérje.